1930. februárjában Miskolc városa a Nyugat folyóirat szerzőinek látogatására készült. A nagyszabású felolvasóestre az 1924-ben megújuló, a Lévay-hagyaték gondozása mellett irodalmi felolvasások, matinék, hangversenyek és kiállítások szervezését lebonyolító Lévay József Közművelődési Egyesület szervezésében került sor, mely kettős célt szolgált. Egyrészt, hogy lehetőséget adjon az akkor Móricz Zsigmond és Babits Mihály szerkesztésében megjelenő Nyugat folyóirat célkitűzéseinek ismertetésére, másrészt azért, hogy – az egyesület főtitkárának, Sassy Csabának a javaslatára – "meggyújtsák az emlékezés fáklyáját Kaffka Margit halhatatlan neve előtt és egyben felajánlják az est egész bevételét a Kaffka-emléktábla költségeire." A közelgő eseményről hírt adó miskolci Reggeli Hirlap maga is be akart kapcsolódni a "kegyeletes irodalmi akcióba", így magángyűjtést kezdeményezett, melynek keretében az olvasók egészen az est kezdetéig, nyugta ellenében küldhették el adományaikat. A lap tudósítása szerint "Miskolc város közönsége rendkívüli érdeklődést mutat a Nyugat irodalmi estjével szemben és már most tömeges elővételeket eszközölnek.

A Reggeli Hírlap 1930. február 27-i számában jelent meg Kőrakó Béla író és újságíró írása, melyben a Miskolcra érkező nyugatos írók köszöntésével egybekötve idézte fel Kaffka Margit alakját, aki 1899-1900 között bentlakó tanár volt a miskolci irgalmas nővérek zárdájában – ahogy arról korábban már írtam, az ingyenes férőhelyért cserébe az írónő elvállalta, hogy 1 évig ingyen tanít itt –, majd 1903-1907 között az állami polgári iskolában magyar irodalmat, a felső leányiskolában pedig magyar irodalmat és gazdaságtant tanított. Írásában Kőrakó mint a tanítványaira nagy hatást gyakorló pedagógust, és nagy tehetségű művészt (aki számos korai művét Miskolcon alkotta meg) írja le, akinek eddig a város nem állított méltó módon emléket:

Még mindenki emlékszik a rugalmas járására, a finom mosolyára a sima frizurájára, arra. hogy ebben az időben az irodalom Mekkája volt Miskolc, ahová Nagymagyarország minden részéből zarándokuton jártak.

Istenem, hány anya van Miskolcon, akiket ő tanított ízlésre, irodalomra, az ember lelki világának megismerésére és megértékeléséré a miskolci iskolában, akik most Kaffka Margit szellemében - milyen fényes és magas géniusz ez. — nevelik a kislányaikat. Kiknek, önöknek kedves Mesterek, az irodalomnak. a magyar irodalomnak.

Kár, hogy Kaffka Margit emlékét csak most örökítik meg. Nem a város hálátlanságából való a késedelem, de annyi ideig tartott, a folytonosan megujhodó, rettenetes szenzációk sorozatának átélése, hogy valóban csak most jutottunk el odáig, hogy nyugodtan emlékezni is tudunk.

De ez az emlékezés most annál háborítatlanabb, őszintébb és hódolóbb.

Amikor az emléktábláról lehull a lepel, elevenen áll elibünk egy sugaras, fehér asszony, aki tűz és láng, aki világit és melegít, aki örökké és elfelejthetetlenül Kaffka Margit.

Ezért nemes és jó munkál végeztek Uraim, amikor megtisztelték Miskolcot látogatásukkal.

A Nyugat irodalmi estjére 1930. február 27-én, csütörtök este 8 órakor került sor a Zenepalota zsúfolásig megtelt dísztermében olyan szerzők részvételével, mint Babits Mihály, Fenyő Miksa, Gellért Oszkár, az éppen Németországban tartózkodó, a Nyugat szerkesztősége által táviratilag hazahívott Nagy Endre, Móricz Zsigmond, Babits Mihály felesége, Török Sophie és Schöpflin Aladár. A "szellemességében, kápráztató ötleteiben utolérhetetlen csevegő" Nagy Endre által konferált műsor keretében Móricz Zsigmond a Nyugat jövőjéről, míg Nagy Endre Ady Endréről tartott előadást, Babits Mihály, Gellért Oszkár és Kosztolányi Dezső költeményeikből olvastak fel, Ascher Oszkár pedig a Nyugat költőinek "legszebb verseit" szavalta el. Az est Kaffka Margitnak szentelt részét az írónő emléke legfőbb ápolójának és írásművészete egyik legavatottabb ismerőjének tekintett Schöpflin Aladár Kaffkáról szóló előadása, valamint Török Sophie Kaffka Margitról szóló költeményének felolvasása képezte.

A Kaffka-emléktábla felavatása
Balról jobbra: Dr. Lédig Dezső, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Kosztolányi Dezső,
Simonyi Mária, Schöpflin Aladár, Török Sophie, Babits Mihály, dr. Lédig Dezsőné, Sassy Csaba

1930. március 7-én, a Lévay József Közművelődési Egyesület "kegyeletes emlékünnep keretében" helyezte el a márvány emléktáblát a Csabai kapu 25/A számú házán, a Kaffka-Fröhlich-házaspár egykori lakhelyén.

*

A képek forrása
Arcanum
Színházi Élet, 1930. március 23., 21.

Források

[N. n.], KAFFKA MARGIT. A Reggeli Hírlap gyűjtése az írónő emléktáblájára, Reggeli Hirlap, 1930. február 19.
[N.n.], A „Nyugat" irodalmi estje Miskolcon, Reggeli Hirlap, 1930. február 19.
[N. n.], A Nyugat Kaffka Margit emlékünnepélye, Reggeli Hirlap, 1930. február 24.
[N. n.], Ma este lesz a Zenepalotában a Nyugat Irodalmi estje, Reggeli Hirlap, 1930. február 27.
Kőrakó Béla, A „Nyugat“ Miskolcon. Kaffka Margit emlékezete, Reggeli Hirlap, 1930. február 27.
[N. n.], Kaffka Margit miskolci lakóházán emléktáblát helyezett el a Lévay Egyesület, Pesti Hirlap, 1930. március 7.